Pillantok telnek, kettesben maradtunk,
Tudod hogy figyelek, ilyen könnyen nem szabadulsz.
Tettek alatt nyomor, csak ezer egy év maradt.
Mond mire vársz, ha a lelked már szabad,
Mért nem mész, szaladsz, mért hallgatsz?
Ha a hideg bánt, és mélyen le fagyaszt.
Gondolj egy percre, ami szép volt és gyönyörű,
Mély tóból egy szörnyeteg fel üvölt,.
Nem tudok sírni, bár nem számít a külső...
Valahogy a tekintetemen te is el tűnődsz...
Kértelek hogy nevess, de mindig csak a csend...
Tudod hogy mit érzek, ennél több nem is kell.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése