A mosolyod,
A hangod,
A tetteid...
Igen emlékszem a kisfiús mosolyodra, mert egy álom volt számomra, ami ébredéskor utolért.
Igen, emlékszem a hangodra, ami mindig elhallgatott ha szükségem volt rá, és mindig a levegőben rezget ha meg akartalak érteni. Ha nevettem te velem nevettél, ha sírtam össze szorult a szíved,
Igen emlékszem minden rosszra és jóra amit együtt tettünk meg. és végül egymás nélkül élünk.
De tudom hogy ennek így kellett lennie. mégis tudnod kell: sajnálok minden egyes pillanatot amit te szomorúsággal a szívedben töltöttél.


Megjegyzések
Megjegyzés küldése