Nem is tudom mit mondjak, egy élet van a kezembe,
Pici csöppség alszik, de 5 perce még nevetett,
Puszit adok homlokára, ágyba rakom kedvesen,
Dúdolgatok neki, s még mélyebben szendereg,
Esetlen kis keze, markolja az ujjamat,
Kapaszkodik a valóságban, nevetése ámulat,
Ártatlansága az egyetlen, mi reményt ad,
Nem tudom mit mondjak, és hogy ez meddig tart...
Örökké ott leszek neki, mint anya, őszinte társ,
Büszke vagyok rá, pedig még semmit se csinált,
Mit is tudnék adni neki? Mi boldoggá teszi?
Rá szánom az életem, és örökké fogom szeretni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése