Részeges mámor

Részeges mámor, üti fel a lelkem,

Gondolatok bolyonganak, a múltam még szenved

De a jelen, oly mámoros, nem ismeretlen.
Lassan minden nap ezt választom, mutassatok szívtelennek.


Mit jelent ez nekem? Mit akar ki szeret?
Hagyjam ezt abba,  mindenki ki nevet,

Vagy szörnyetegek tart, ki gyilkolna mindig
Ki eladja lelkét, mert be kéne  szívni,

Végre ébredjek fel, végre legyek ön magam,
De milyen voltam, nem értem a szavad,

Ne hadarj, most nem vagyok magamnál,
Többet érek ennél, és a lelkem is szabad már.