Hang a multból

Még mindig hallom a hangod,
Az éjszaka nehéz, de meg vagyok.
Suttogj ha te is hallod.
Ami belülről üvölt, ami belülről szól...
Te voltál a minden.
De valahogy máshogy dobbant a szìvem...
Kérdésekre nem volt válasz.
Te mindig ott voltál mint támasz.
Tökéletes volt ,  csak az a baj.
Hogy végetért , mert ott volt az a maszk...