Könnycseppek a hóban.

Forróság önti el arcom, kicsordul a könnyem.
Nem tudom mit tegyek,  nem megy ez túl könnyen.
Csak bámulok némán, csak nézek rá csendben.
Majd elforditom fejem, vére alkoholtól fekete, szive jeges.

Bár éreznéd, bár hallanád, ahogy a darabok a földre esnek.
Szívem szilánkjai, halk utolsó dobbanásai, bár cserélhetnénk testet.
Összeköt minket egy élet, védtelen vagyok így.
 Csak ez az élet van nekem, testemen kívül hordott szîv.
  Bàr egykor szerettél,  lángokban álltunk.
Most csak deres faleveleket, havas hegyeket látunk.